Száz Jenő fotográfus

Az idei év első jegyesfotózása :)

Idén 20 éves a Szellemkép Szabadiskola, ahol anno fotográfiát tanultam ( az iskola hagyományosan a szubjektív dokumentarista vonalat képviseli). Az intézmény a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül rendezett egy kiállítást Fényírók Városa címmel - a volt tanítványok Budapest-témájú képeiből. Én is küldtem be párat, és legnagyobb meglepetésemre egy olyan kép került kiválasztásra és kiállításra, ami egy munka során készült - konkrétan egy jegyesfotózás során.

Esküvői fotósként az ember általában a pároktól kap - jó esetben pozitív - kritikát a képeit illetően. Ez teljesen rendjén is való, elvégre munkáról van szó, ami megrendelésre készül - az elvárások elég jól meg vannak határozva, a fotózás körülményei pedig az esetek többségében finoman szólva sem ideálisak. Ezért is tartom nagyon fontosnak ezt a kiállítást: megerősített benne, hogy igenis lehet egy munkát magas színvonal elvégezni, úgy, hogy az mind a Pár, mind a fotós számára örömet és értéket hordozzon:)

Ha nincs a "minden születésnapon ugyanott lefotózom a gyereket" projekt, soha nem jövök rá, hogy kétévente  váltunk színt.

 - A zöld izé egy robotcsótány, amit Pepe tőlem kapott.

 - A sál nem része a reggeli outfitnek, teljesen önállóan halászta elő a gyerek, és ragaszkodott a fotózás alatti viseléséhez.

A reggeli zuhogó eső - ha nem is nyom nélkül, de Kati és Laci fotózására átadta helyét a ragyogó kora őszi Napsütésnek:)

Kihasználva a hely és az idő adta lehetőségeket - plusz Anett és Ádám türelmét - a fotók mellett rendhagyó módon készült egy rövid mozi is :)

Fanni és Dénes  igazi rusztikus esküvőt rendezett a hétvégén - a recept nagyon egyszerű volt:  csupán egy gyönyörű, törékeny és végtelenül finom menyasszony, egy snájdig és romantikus vőlegény, valamint pár jól megválasztott kiegészítő kellett a megvalósításhoz:)

Már régen megfogalmazódott bennem, hogy tulajdonképpen minden menyasszony igazi hősnő - Orsi esetében sem hiszem, hogy tévednék ez ügyben: a fotózást tízpercenként megszakító nyári záporokat, a virágcsokor hirtelen amortizációját - ha nem is rezzenéstelen arccal, de szinte angyali nyugalommal viselte :) Természetesen ebben nem kis szerepe volt Gábornak, aki igazi vőlegényként támasza volt arájának a megpróbáltatások között :)

Fanni és Dénes jegyesfotózásán idális körülmények voltak: csodás fények, gyönyörű menyasszony, fülig szerelmes vőlegény, és egy ugarbugráló blöki - a fotózás szünetében meg pokrócba burkolózás a júniusi tavaszai szélnek köszönhetően :) 

Bár a tökéletes esküvő receptjét senki nem ismeri - Ági és Laci esetében szerintem csak az embert próbáló meleg volt az egyetlen probléma a Nagy Napon :)

Kalandos városnéző túrán vagyunk túl Orsiékkal - nem számoltam az egy kilóméterre jutó kattintások számát, de az Oktogon-Kodály Körönd-Aradi utca háromszögben kihasználtunk minden fotózásra alkalmas helyszínt:)

Az áprilisi jegyes fotózás óta nem sok minden változott Edina körül - pontosan ugyanolyan gyönyörű, és Jeremy azóta is ugyanolyan szerelmes pillantásokkal övezi :)

Céges majális: ragyogó idő, májusfák, vattacukor,DJ, kürtőskalács,hamburger,hot-dog, málnaszörpi (apának sör), focimeccsek - vs. apa dolgozójának aulájában álló zongora... :)

Május - napsütés, virágzó rétek, szerelem - és töménytelen mennyiségű szúnyog a tóparton:)

Áginak és Lacinak mindenből bőven jutott a jegyesfotózáson:)

Nem tudom, kinek milyen kép ugrik be az  Új-Zélandi vőlegényekről - gondolom a maori harcostól a Gyűrűk Ura képein át ívelő skálán mozoghat az elképzelés. Nos, egy dolog teljesen biztos velük kapcsolatban: feleségválasztás terén remek az ízlésük. Legalábbis Jeremy-é teljesen biztosan az - mivel magyar lányt választott magának. És mint tudjuk, a magyar lányok a legszebbek a világon, amit Edina ékesen bizonyít is:)

A márciusi jeges szél nem csak a bölcsek szerint nem tesz jót az esküvőknek - a fotósok sem rajongana érte:) Az eredeti terv pedig jó volt - kellemes 15 fok, napos idő - de mivel a kivitelezés már nem rajtunk múlott, a természet némiképp felülírta... Szerencsére Timit és Istvánt ez cseppet sem zavarta :)

Általában nem egyszerű feladat, de a jegyesfotózás napjára időzített  jó idő megrendelés simán ment Timinek - ebből számomra nyilvánvalóvá vált, hogy profi menyasszonnyal van dolgom:)

(István meg persze profi vőlegény :) )

Egy februári esküvő  - fotós szemmel - inkább kihívás, mint rutinfeladat, de most igazán nem panaszkodhattam :)

Egyrészt Brigi és Bálint igazi álompár, másrészt egy komplett esküvőszervező csapat sürgölődött a háttérben - ezúton is köszönet a Gyöngy csapatának! :)

A "Gyerek az ágynál a születésnapján" project újabb állomásához értünk:)

Nem tudom, az eszkimók hogyan oldják meg a jegyesfotózást  - jómagam tél derekán egy hangulatos kávézó és egy nagyon boldog pár társaságát tartom az ideálisnak:) 

A fenti idézet egy örökbecsű Superman filmből van - és bár nem szárnyal Coelho-i magasságokban, szerintem minden valamire való apa - és fiú - érti ezt a mondatot.

A Kölök egyébként ma közölte, hogy én is a barátja vagyok (Emma volt eddig ennek a pozíciónak egyedüli birtokosa)  :)

A csók

(The kiss)

Színes, magyar romantikus vígjáték, 48 másodperc, 2012.

Rendező: Száz Jenő

Operatőr: Száz Jenő

Vágó: Száz Jenő

Szereplők:

Jakab Emma (Csábító Démon)

Száz Péter Zoltán (Az áldozat)