Száz Jenő fotográfus

Zsuzsi és Miki kapcsolata igazi Y generációs történet: bár baráti körükön keresztül kerültek egymás látókörébe, igazi ismerkedésük a Facebookon történt. 

Közös életük Ópályiban, Miki szüleinél kezdődött. Három éve költöztek - vonattal - Budapestre.

Miki 31 éves, és villanyszereléssel/épület üzemeltetéssel foglalkozik.

Zsuzsi 28 éves, tanítónőként végzett, jelenleg egy lámpatesteket forgalmazó cég bemutatótermében dolgozik.

 2015 december 25-én, Zsuzsi éppen kávét főzött, amikor megtörtént a lánykérés.

Miki már sokszor elképzelte, milyen érzés lesz, ahogy ott áll előtte menyasszonya fehér ruhában az oltár előtt. Szeretné minden másodpercét megélni annak a pillanatnak - úgy gondolja, semmi más nem fogja akkor érdekelni, csak Zsuzsi. 

Andris itt éppen a nadrágtartójával küzd - menyasszonya, Kriszta legnagyobb derültségére. A kezdeti problémák ellenére a nadrágtartó kitartott az egész esküvőn.

Gyűrű nélkül nincs esküvő - a gyűrű fotózása pedig az esküvői képanyag szerves része. Általában lázas sietséggel kell erre alkalmas környezetet és fényeket keresni.

Itt a kert vége tűnt erre a célra legalkalmasabbnak - egy mohás járda képében. A piros nyíl mutatja, hol vannak a gyűrűk. Egy esküvőn általában sokat kell térdelnie a fotósnak.

A menyasszony élete sem csupa derű és szórakozás. Kriszta itt például épp a ceremóniamester répájára (!) esküszik. Az eskü szövege tartalmát tekintve jelentősen eltért a formális ceremónián elhangzottaktól.

Minden jó, ha a vége jó. Az esküvőt lezáró buli sokak szerint az esküvő igazi fénypontja. Itt már Kriszta és Andris is túl van a formális eseményeken, átadhatják magukat  a felhőtlen szórakozásnak.

Évi szülinapja  - hála kreatív és lelkes barátnőinek - igazi csinibabás pöttyösszoknyás rockandroll buli lett - megkoronázva egy stúdiós fotózással :)

Lassan, de biztosan itt a tavasz, kezdődhet a fotózás a szabadban! 

"Tavasz, te cuppanásnyi szikra,
ha tappancsod a sárba lép,
vidorság száll a kis nyuszikra,
s megédesül a sárgarép’ "

Varró Dániel: Nyúl tavaszi éneke

Egy kedves pár, Hanna és Dana segítségével készítettem egy nagyon izgalmas fotókönyvet – ami tulajdonképpen egy riportkönyv lett róluk:)

Nem kellett hozzá más,csak egy rövid interjú, amiben meséltek egymásról, és pár személyes apróság –  a végeredmény pedig sokkal személyesebb és tartalmasabb lett, mint a hagyományos jegyesfotózás képanyaga, és jóval több, mint egy sima fotóalbum.

Amikor a keresztlányunk modellkedik... A két fotózás közt 8 év telt el:)

az ex-időjósok is fáznak... 

A gyenge tréfát félretéve, Szilárd Viasat3-as műsorának promó-fotóit készítettük az év utolsó heteiben, láthatóan felszabadult és vidám hangulatban :)

Eger várának újabb hősei, Csenge és Krisztián:)

Esküvő és lánykérés nem annyira hagyományos párosítás - Kata és Adorján esküvőjén mégis történt ilyen :)

Az utóbbi hetek esküvői lázában a blogolás picit háttérbe szorult - első a munka - de most igyekszem behozni a lemaradást Heni és Karesz anyagával :)

Gyönyörű környezetben - és az előkészületeket leszámítva végig esőben zajlott Judit és Francesco esküvője. Szerencsére sem a magyar, sem az olasz lélek nem esik kétségbe ilyen apróságon, a szerelem meg eleve minden akadályt legyőz:)

Egy Dániából szervezett esküvő mindig tartogat némi izgalmat - Tündiék esetében az idő volt a szűk keresztmetszet. Rendhagyó módon a jegyesfotózást az esküvőtől csak három nap választotta el, evégett egy posztba is kerül a két esemény :)

Henivel és párjával egy Feneketlen-tavi körbejárós jegyesfotózásos délutánon készült a következő anyag :)

Háromszor fotóztam Edinát és Lórit - ebből két és félszer esőben és szélben:) Ez utóbbi, a feledik alkalom képeiből következik pár darab :)

Judit és Francesco (plusz az elmaradhatatlan mopsz) fotózására minden összeállt.Sikerült eltalálni az egyetlen gyönyörű napos délutánt -  ami már eleve nem kis teljesítmény, a Margit-sziget is remek választásnak, a jegyespár pedig tökéletes modellnek bizonyult:) 

Az idei év első jegyesfotózásán pont addig sütött teljes gőzzel a Nap, amíg felmásztunk a Gellért-hegyre. Onnantól viszont jött a jó előre beharangozott szél, borulás, a végén pedig az eső. Szerencsére Edináékat cseppet sem zavarta az égi áldás, én meg úgy döntöttem, hogy akkor ráteszünk még egy lapáttal a drámai hatásra - gomolyogjanak azok a  sötét felhők az égen, a nem létező Napsugarakat pedig pótoljuk vakuval. A végeredmény szerintem tökéletes lett:)

Ha a hangulati elemeket nézzük, triatlon versenyző fotózásához a Margit-szigetnél ideálisabb helyet nemigen találni - itt aztán van víz, futópálya és bringóhintóból kerékpárosokból is Dunát lehet rekeszteni :) A gyenge szóvicceket félretéve Tamással bejártuk a szigetet - ő a biciklijét cipelte, én meg az állványokat és vakukat:)