Idén 20 éves a Szellemkép Szabadiskola, ahol anno fotográfiát tanultam ( az iskola hagyományosan a szubjektív dokumentarista vonalat képviseli). Az intézmény a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretén belül rendezett egy kiállítást Fényírók Városa címmel - a volt tanítványok Budapest-témájú képeiből. Én is küldtem be párat, és legnagyobb meglepetésemre egy olyan kép került kiválasztásra és kiállításra, ami egy munka során készült - konkrétan egy jegyesfotózás során.
Esküvői fotósként az ember általában a pároktól kap - jó esetben pozitív - kritikát a képeit illetően. Ez teljesen rendjén is való, elvégre munkáról van szó, ami megrendelésre készül - az elvárások elég jól meg vannak határozva, a fotózás körülményei pedig az esetek többségében finoman szólva sem ideálisak. Ezért is tartom nagyon fontosnak ezt a kiállítást: megerősített benne, hogy igenis lehet egy munkát magas színvonal elvégezni, úgy, hogy az mind a Pár, mind a fotós számára örömet és értéket hordozzon:)
